Be Social: egy megvalósult álom a közösségi marketingben

A Present Acedemy-nél igyekszünk mindig olyan vendég előadókkal dolgozni, akik ugyanazt a mentalitást és hozzáállást képviselik, mint mi azaz: tanulni, ..

2019.03.10 |

A Present Acedemy-nél igyekszünk mindig olyan vendég előadókkal dolgozni, akik ugyanazt a mentalitást és hozzáállást képviselik, mint mi azaz: tanulni, változni és változtatni a haladás jegyében. Ennek a mottónak a jegyében büszkén mondhatom, hogy Mariann az egyik legsikeresebb online marketinges ügyvezető, aki mert álmodni egy saját céget és mára Magyarország egyik legsikeresebb közösségi média ügynökségének ügyvezetője. Hogyan vágott bele? Milyen buktatók voltak az úton? Hogyan látja az online és digitális marketing magyar valóságot? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Mint sales és account manager a Hírek Média Kft-nél, miért döntöttél úgy, hogy belevágsz és saját céget alapítasz?

Mielőtt saját céget alapítottam volna, az alkalmazotti lét után volt egy rövid tanácsadói időszak, amikor online marketing tanácsadó voltam. Különböző cégeknek igyekeztem online marketing tippeket adni, viszont rájöttem arra, hogy ez így kevés lesz. A tanács az tök jó, de azt láttam igény van arra is, hogy a kivitelezésben is részt vállaljak, de ehhez már egy csapat kell. Azt gondoltam két út van: vagy egy létező csapatot vonok be, akikben maximálisan megbízok és tudom őket mindig ajánlani vagy saját kézbe veszem a dolgokat és megoldom, akár mondjuk egy saját céggel.

Amikor elindultál, akkor mi volt a fejedben? Milyen időtávban gondolkoztál?

2009. végén / 2010. elején, amikor megalapítottuk az ügynökséget és kitaláltuk, hogy a tevékenységünkkel céges formában fogunk foglalkozni, a közösségi média még nagyon gyerekcipőben járt, nagyjából kimerült a Facebook kínálta kezdeti lehetőségekben. Gyakorlatilag egy hobbi projektnek fogtuk fel. Maga a cég be sem volt jegyezve, a két alapító saját cégében számlázott, attól függően, hogy épp’ melyikünk hozta a business-t vagy kinek volt nagyobb munkája vele. Volt türelmünk és kitartásunk megvárni, hogy ki sül-e ebből valami jó, azon túl, hogy hasznosan töltjük a szabadidőnket, megyünk előre és a kapcsolati tőkénk is növekszik. Teljesen őszintén, én nem gondoltam volna, hogy 2018-ra egy ekkora céget vezethetünk és ilyen ügyfelekkel dolgozhatunk majd.

Be Social és Forgács Mariann az Evolution konferencián.

Nehéz manapság vállalkozni, legalábbis akkor, ha egyedül vagy a világgal szemben. Te hogyan látod ezt?  

Igen nyilván nagyon nehéz, főleg azért, mert a BeSocial előtt kis ideig voltam online marketing tanácsadó, amikor a saját lábamon kellett megállni, azelőtt pedig alkalmazottként dolgoztam. Az életkoromból adódóan sem volt túl sok tapasztalatom. Éppen ezért féltem is attól, hogy hogyan fogom tudni megállni a helyem, hogyan fogok tudni saját magam annyi munkát összegyűjteni, ami biztosítja majd a megélhetést. Később további fejtörést okozott, hogyha esetleg bővül a csapat és többen vagyunk, akkor, hogy fogjuk tudni megoldani, vagy tovább megyek, hogyan fogom kezelni, hogy másoknak az életéért is valamilyen szinten felelünk. Hiszen a bevétel tőlünk származik és nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy nincs kedvünk dolgozni vagy elfáradtunk és ezért hátra dőlünk és megnézzük, hogy megy-e magától is ez a gépezet?! Ez hatalmas nagy teher volt, viszont én egy nagyon jó társsal indultam el már a legelején, aki nagyon sokat támogatott.  

Azt vallom egyébként, hogy ha két ügyvezetője van egy cégnek – két teljesen különböző beállítottságú, gondolkodású, de hasonló habitusú – az nagyon, nagyon jót tehet az ügymenetnek. Akkor amikor az egyikünknek picit alábbhagy a lelkesedése – hiszen mindannyian ilyenek vagyunk, van amikor jobban toljuk, van amikor picit kiengedünk – akkor ki tudjuk rángatni a másikat. Nem biztos, hogy mindenben egyezik a véleményünk, de nagyon inspirálóan tudunk hatni egymásra. Én csak azt tudom tanácsolni, hogy ne egyedül.  

A vállalkozás és saját cég vezetése hatalmas nagy fa és ha csak nem született vezető vagy tehetség valaki, akkor ebbe a fába könnyen elképzelhető, hogy egyedül beletörik a bicska.

Indulás volt a nehéz vagy rávenni magad az indulásra?

Igazából sodródtam az árral. Amikor azt láttam, hogy tanácsadóként már annyi munka van és annyi jobbnál-jobb lehetőség, hogy én ezt egyszemélyben már biztosan nem fogom tudni megoldani, akkor annyira adta magát, hogy csináljuk egy kicsit komolyabban: kezdjük el cégként. Belekerültem egy helyzetbe, ami utólag visszagondolva akár rosszul is elsülhetett volna, de végül nem így lett. Úgyhogy igazából annyira nem volt nehéz, mert utólag gondoltam végig, hogy milyen veszélyei lehettek volna ennek.      

Most már egy 40+ fős ügynökség vagytok és olyan ügyfelek vannak nálatok, amelyet nem csak a kis, de 1-1 nagyobb ügynökség is megirigyelne. Miben van a titkotok?

Igen, a létszámunk gyakorlatilag közelebb van már az 50-hez, mint a 40-hez. Szerintem az lehet a titok, ami egyáltalán nem titok, hogy következetesek vagyunk és emberiek maradtunk. Például nem félünk azt elismerni, hogy ha hibázunk vagy valamiben nincs igazunk. Az a cél, hogy az ügyfelekkel partnerként tudjunk együtt dolgozni, hiszen mindannyiunknak az a célja, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki abból, amink van. Mi értünk az online felületekhez, a social media-hoz még inkább, az ügyfeleink pedig a különböző iparágakból érkezve az adott iparágnak a specialistái. Ha ezt a kettőt összerakjuk és nem alá-fölérendeltségi viszonyban kommunikálunk egymással, a tapasztalat azt mutatja igazán jó dolgok sülhetnek ki.  

Nyilván ez nem azt jelenti, hogy azok a cégekkel, akikkel szerződést kötünk örökké együtt fogunk dolgozni. Nagyon sok olyan helyzetet is megéltünk már, amikor el kellett köszönnünk egymástól valamilyen okból kifolyólag. De én nagyon büszke vagyok arra, hogy ezek az elválások is többnyire barátsággal, egymást segítve zárultak megteremtve a lehetőséget, hogy visszatérjünk egymáshoz. Nem sumákolva, egymás háta mögött, egymást megkerülve próbálunk dolgozni, hanem teljesen őszintén, következetesen.

Social, PPC, “pr” ha még van ilyen és nagyon sok egyéb mellett mi lenne az, amiben Ti kimagaslóan jók vagytok?

Mi annak idején a social mediaval kezdtünk el foglalkozni, ami az ügynökség indulásakor leginkább a Facebookot jelentette. Emellett időközben felnőtt az Instagram, de volt egy vicces Google+ időszak – ami pont most zárul le.  Ma már nem mehetünk el szó nélkül a YouTube, a Snapchat mellett sem és a Pinterest is egyre jobban jön, de a LinkedIn-t sem szabad kihagynunk.

Azt mondanám, amiben igazán jók vagyunk azok a social media különböző csatornái és ezeknek a sajátosságai, specialitásai. Ezekre nekünk folyamatosan oda kell figyelni és mivel napi szinten változik, ezeket a változásokat nyomon kell követni. Az ügyfeleink is ezt várják el tőlünk: legyünk igazán naprakészek és tudjuk azt, hogy mit lehet, mit nem lehet. A konkurenciájuk előtt próbáljuk ki azokat a megoldásokat, ami nekik mondjuk nem jutna eszükbe. Ezen felül azt emelném ki, hogy mindannyiunkban ott van a tudásszomj és tudunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Gyakorlatilag úgy éljük az életünket, hogy 0-24-ben tudunk reagálni a kialakult helyzetre. Például, ha történik valami az országban, akkor gyorsan át tudjuk futtatni a fejünkben azt, hogy ez az ügyfeleinket, hogyan érintheti. Lehet-e mondjuk gond egy betervezett posztból, a betervezett online marketing kampányból. Mert, ha igen, az biztosan a social media csatornákon fog lecsapódni: oda jönnek majd az emberek kérdezni, reklamálni, elégedetlenkedni. Olyan munkafolyamatok beállítására törekszünk, ami nekünk is és az ügyfélnek is a legkönnyebb, nem többlet munkát vagy extra problémát.

A Café dealről mit el lehet mondani?

A Café Communications nagyon nagy múlttal rendelkezik, nagyon jó ügyfélköre van, viszont social media vagy online marketing tekintetében nem volt túl sok tapasztalatuk. A magyar piacon vagy felveszed a legjobb szakembereket és velük dolgozol és létrehozol egy ilyen üzletágat/divíziót. Adott esetben, ha van egy olyan ügynökség, akiknek az online marketing és a közösségi média a specialitása, akkor sokkal egyszerűbb oda beszállni mondjuk többségi tulajdonosként. Nálunk ez utóbbi történt, a BeSocial többségi tulajdonosa immár 3 éve a Café Communications.  

Nagyon jó az, amikor a tudás, ami házon belül van megosztható és kiegészül más szakágak szakértői szemléletével. Például, ha mi elnyerünk egy social media tenderen egy munkát és bizonyítunk az ügyfélnek, megbízik bennünk és látja, hogy jók vagyunk akkor utána sokkal egyszerűbb a Café-t, behozni a képbe és még egy lábat építeni az ügyfelünknél. Ez oda-vissza működik házon belül. Nyilván időnként vannak közös ügyfelek, de a napi operatív dolgokba nem igazán érezzük a közös tulajdonost. Jó ez az együttműködés, mert a BeSocial sem nőhetett volna ekkorára, ha nincs mellettünk/mögöttünk a Café.  

Mint egy sikeres üzletasszony és gyönyörű fiatal nő, hogy tudod a magánélet/munka balance-t megtartani?

Mostmár tudatosabban, de sokáig nehéz volt. Imádom a munkámat, nagyon szeretem, amit csinálok. Amikor egy nehéz, intenzívebb időszak van, akkor is úgy tudok felkelni, hogy hálás vagyok, hogy azzal foglalkozhatok, ami boldoggá tesz. Ezt sosem szabad elfelejteni, viszont nagyon tudni kell, hogy mikor van ideje kikapcsolni. Nem szabad, hogy folyamatosan a munkán pörögj, nem szabad, hogy lelkiismeretfurdalásom legyen amiatt, hogy ezen a hétvégén sem dolgoztam, hanem pénteken letettem a laptopot – igaz, a mobilon azért megnéztem az e-maileket  

[Symbol] De megtanultam, hogy kell időt hagyni a pihenésre, a szünetre és mindezt tudatosan. Van egy icipici kertem, ahol remekül ki tudok kapcsolni. Órákat töltök azzal, hogy összegereblyézem a faleveleket, a leander elszáradt leveleit leszedegetem, átültetem a virágaimat… Ez teljesen más, mint amivel a hétköznapjaimat töltöm, éppen ezért iszonyatosan fel tud tölteni. Az idősebbek, tapasztaltabbak is szajkózzák, de amíg az ember nem érzi és nem tapasztalja meg a saját bőrén, hogy a túlzásba vitt munka akár az egészsége rovására megy, hogy nem lesz örökké fiatal és hatalmas teherbírású, sokszor hiába. Ez pedig nem jó, meg kell találni az egyensúlyt, mert nem lehet a végtelenségig csinálni.

Mint CEO mit látsz a legnagyobb kihívásnak üzletileg az elkövetkezendő pár évre nézve?

Több kihívást is látok. Az egyik pl. az, hogy bár nagyon jó úton halad, de a social media a cégeknél még mindig inkább egy nagyon „cuki” részét képezi a marketingnek. A szó szoros és átvitt értelmében. A social media-hoz mindenki ért, éppen ezért „nincs benne akkora deal”, mint mondjuk egy TV reklámban. Hatalmas lehetőségnek és kihívásnak érzem azt, hogy helyére kerüljön a fejekben a közösségi csatornák mögött lévő munka, hogy miért kell specialistákkal dolgozni. Miért kell online marketing szakembereket alkalmazni például egy Black Friday akció kampányban!? Mert ez már nem csak azt jelenti, hogy bekerül a Szuperinfoba a hirdetés, megy a TV reklám és hátradőlünk, mert jönnek az emberek és megveszik azt, amit mi kínálunk. Ezeknek a marketing kampányoknak, akcióknak ma már nagyon komoly social lába van és erre fel kell készülni. Ha nem is egy hadsereggel, de egy olyan erőforrás többlettel, ami biztosítja azt, hogy nem botrányba fullad az említett Black Friday akció. Még akkor sem, ha porszemek kerülnek a gépezetbe, mert megfelelően van menedzselve és jól jövünk ki az adott szituációból.   

Braintstorming a BeSocial-nál. Joanelli Tamás és Forgács Mariann online szakértők vezényletével.

Az első kihívásnak ezért azt tekinteném, – és ebben nekünk nagyon sok szerepünk van – hogy megértessük az ügyfelekkel, mit is jelent pontosan az online marketing és ezen belül a social media. 

A másik kihívás, amit fontosnak tartok: hogy borzasztó gyorsan változik a social világ. Eddig is pörgött, de egyre többen lépnek be, egyre több multi van jelen, kapják külföldről az instrukciókat, azokat a lehetőségeket, amelyekkel élniük kell. A magyar piac mindig egy picit máshogy működik – ami áldás és átok is egyben. Ezt az elképesztő tempót folyamatosan tartani és pár lépéssel a konkurensek előtt járni, mind az ügyfeleink konkurensei előtt, mind pedig a saját konkurenseink előtt, iszonyú melós. Hiszen vannak más ügynökségek is, akik social mediaval foglalkoznak és körülbelül azt tudják nyújtani, mint mi. Tehát szintén komoly kihívás, hogy előttük is járjunk, többek legyünk és mindezt kellő intenzitással vigyük előre és tartsuk fenn úgy, hogy közben emberi arcú maradjon és ne egy gépezetként működjön az ügynökségünk.  

A munkaerő piac nem csak átalakult, hanem jelenleg egy hihetetlenül száguldó országút, ahol annyi lehajtó van, hogy sosincs dugó sehol… :(. Én magam azt tapasztalom, hogy céltalanok a fiatal munkavállalók, mindent akarnak és azonnal. Te, hogy látod ezt?

Próbálnám azt mondani, hogy nem borúsan, de jönnek a felhők. Még akkor is ha én egy örök optimista embernek tartom magam. A mi szakmánkban azért kifejezetten nehéz, mert miközben fiatalosnak kell lenned, nagy szakmai tapasztalattal kell rendelkezned. Ezt a kettőt kell valahogyan összehozni. Mivel a mi szakmánkban hiány van jó a szakemberekből, gyakran megesik, hogy már az állásinterjú első körére olyan fizetési igénnyel érkeznek a jelöltek, hogy elkerekedik a szemünk. Emellett ami plusz érdekesség, hogy olyan dolgokkal lehet mondjuk kiegészíteni mondjuk egy fizetési csomagot, amire néhány évvel ezelőtt mondjuk nem is gondoltam volna, de nagyon kreatív módon kell becsomagolni, azt amit tudsz kínálni egy munkavállalónak, ha szeretnéd, hogy nálad dolgozzon. Ne felejtsük el itt sem, hogy itt is a partnerség és az egyenrangú viszony a cél. Én nem alkalmazottakat szeretnék, hanem csapattagokkal szeretnék együtt dolgozni. Ez teljesen független attól, hogy pályakezdőként vagy az élet teljesen más területéről érkezik, hogy ha arra az adott pozícióra ő a legjobb jelölt és ott helyt tud állni – mivel folyamatosan emeljük a lécet – akkor én teljesen boldog vagyok attól, hogy a csapatunk tagja és részt tud venni a közös programokban és együtt röhögünk azon, hogy délután 5-kor megérkezik a mókavonat és néhány percre mindenki megőrül és a legapróbb poénokon is percekig röhögünk, majd aztán folytatjuk a munkát, hiszen azért koncentrálni kell és az ügyfeleink felé vállalt dolgokat teljesítenünk kell.  

Én nagyon örülök annak, hogyha vannak elvárásai a munkavállalóknak, nyilván tudunk adni nagyon sok mindent, de az ésszerűség keretei között.  A mi szemléletünk szerint, csak együtt tudjuk összerakni azt az erős csapatot, amivel meg tudunk nyerni nagyon jó ügyfeleket, nagyon jó dealeket. Csak az én lelkesedésemmel és azzal, hogy megyek előre és próbálok új ügyfelet szerezni semmit nem érek, ha nincs mögöttem a csapat. A csapat semmit nem ér, hogy ha az ő tudásuk nincs megfelelően kommunikálva a piacon és nem tudják azt, hogy mi vagyunk a legjobbak és nem véletlenül használjuk a #legjobbcsapat hashtaget.  

Szerinted a Present Academy kinek és miben tud segíteni?

Úgy látom, hogy azt a gyakorlati tudást, amit csak akkor tudnak felszedni a pályakezdők/pályaváltók, ha hónapokat töltenek el cégeknél aktív munkával fel lehet gyorsítani. Fontos, hogy olyan szakemberektől lehet tanulni, akik űzik a szakmát és már túlvannak a legtöbb buktatón, így hitelesen tudnak tanácsokat adni. Kifejezetten örülök, hogy komplex tudást adtok át, ami több mint elegendő ahhoz, hogy a diákok meg tudják állapítani, hogy mihez van affinitásuk és mihez nincs.  

Mára már a közösségi média, a PPC, a videómarketing és az online marketing így összességében is olyan gyorsan változik, hogy szinte lehetetlen mindenben naprakésznek lenni. Az, hogy nálatok „szakágak” szerint 1-1 specialista és utána 1-1 vendégelőadó osztja meg tapasztalatai, az tökéletes digitális iránytűt adhat mindenki kezébe, aki keresi az útját.

Ha most nulláról 23-24 évesen első munkád vagy szakma előtt állnál, akkor hogyan indulnál el?

Nagyon sokan mondjuk, hogy ha újrakezdhetnénk az életünket akkor kétkezi munkások lennénk, merthogy egy nagyon jó burkoló vagy vízvezetékszerelő, esetleg ács remek anyagi körülmények között tud élni manapság és elég sok lehetőség között tud válogatni. De viccet félretéve, azt gondolom azzal kezdeném, hogy a lehető legtöbb lehetőséggel élnék, mint gyakornok és mindenhonnan próbálnám a jó dolgokat magamba szívni és abból egy jó mixet összerakni, amit aztán később kamatoztathatok. Szerintem 23-24 évesen bár van némi szakmai tapasztalata az embernek, még nincs annyira tudatos, hogy pontosan megfogalmazza, mit szeretne csinálni hosszú évtizedekig. Nem kell mindenkinek saját céget indítania és az ezzel járó nagy terheket a vállára venni, de meg kell találni a munkát, amiben boldog és jól érzi magát.  

Nekem mielőtt a saját céget létrehoztuk, nem volt annyira nagy múltam. Persze megfordultam néhány munkahelyen, de ott inkább azzal szembesültem, hogy mi az, amit biztosan nem szeretnék. Ez köszön vissza a saját céggel kapcsolatban is: amit korábban láttam én azt biztos, hogy nem úgy csinálom. Viszont, ha nem tanulom meg és nem látok alternatívát rá, akkor sokkal nehezebb megtalálni a megfelelő utat. Ezért mai fejjel pályakezdőként megnézném, hogy hol lehet segíteni, önkénteskedni, elmennék előadásokra, konferenciákra, beszélgetnék emberekkel, networkölnék. Mindezt kellő nyitottsággal és nem csak országhatáron belül, nem is feltétlenül Európában. Sosem lehet tudni, hogy a puzzle darabkák mikor állnak össze és akkor majd nagyon hálásak lesztek magatoknak, hogy végre elindultatok.

Nekünk például volt olyan ügyfelünk, aki azért keresett meg minket, mert évekkel korábban elmentem külföldre előadást tartani és emlékeztek rá, hogy ott voltam és elmondtam, hogy mennyire izgulok – amit ugye nem szabad. Egyáltalán nem jó, ha ezzel kezdi valaki az előadását, de megmaradt a fejükben, hogy itt volt egy lelkes lány Magyarországról, aki a saját cégét viszi. Persze az is adott egy súlyt az egésznek, hogy az internetadós történet pont akkor volt a levegőben és elmondtam, hogy egy ilyen országból érkeztem. Ez így együtt elég erős kezdés volt, ami végül beérett. Éppen ezért mondom, hogy bármerre is indul az ember a kapcsolatépítés és a nyitottság elengedhetetlen.